06_Adattípusok:

1. Szeretnénk létrehozni egy számvektort, ami 50000 elemből fog állni. Mikor érdemes integer típust használni és mikor numeric típust?
Válasz: Ha csak integer számokat fogunk tárolni a vektorban, akkor érdemes integer típusként tárolni.

2. Létrehozunk egy vektort 1 elemmel, ami csak egész számokat tartalmazhat. Milyen típusú legyen?
Válasz: Alapvetően integer típust választanánk, viszont egy elemű vektor esetén a numeric típus sem foglal több helyet, így lehet akár numeric is.

3. Mi a különbség a character típus és a faktor típus között?
Válasz: A character típus szövegek szövegként való tárolására való, a factor esetén a szövegeket egész számokra kódolva tárolja az R.

4. Hozz létre egy character vektort, ami a következő szöveget tartalmazza: single:' double:"
Válasz:
> "single:' double:\""
> 'single:\' double:\"'

5. Faktorok esetén hogy tudjuk megkapni a kódolt értékeket (egész számok): fac <- factor(c("Hello", "World"))
Válasz: unclass(fac)

6. Az alábbiak közül melyek használhatók igaz/hamis értékek reprezentálására? true, TRUE, F, FALS, t, True
Válasz: TRUE, T, FALSE, F

07_R_objektumok:

1. Mi a különbség a vektor és a lista között?
Válasz: A vektor csak azonos típusú elemeket tartalmazhat, a lista több különböző típusú elemet is. A lista tartalmazhat listákat is.

2. Mi a különbség a mátrix és a data.frame között?
Válasz: A mátrix azonos típusú elemekből épülhet csak fel, míg a data.frame vektorok listája, amelyek oszloponként, tehát vektoronként különböző típusúak is lehetnek.

3. Mi történik ha egy data.frame készítésekor az egyik oszlopvektor hosszabb mint egy másik oszlopvektor?
Válasz: Ha a hosszabb vektor hossza többszöröse a rövidebb vektor hosszának, akkor újrahasznosítja a rövidebb vektort. Ha nem többszöröse, akkor hibát dob.

08_Típuskényszerítés:

1. Milyen típusúak lesznek az alábbi vektorok:

c(1, 2, 3)
c(TRUE, 9)
c(FALSE, TRUE, 5L)
c("4", 3, 2)
c(3, 4, 3+4i)
c(3, "char")

09_Explicit konverzió:

1. Alakíts

2. Számokat véletlenül faktorként olvastunk be. Hogyan tudjuk visszakapni a numeric értékeket?
fac <- factor(c(10, 20))

3.a: Alakítsd a következő mátrixot data.frame-re:
mat <- matrix(1:6, nrow = 2)

Hogyan tudnád megváltoztatni az oszlopneveit?
Válasz: num <- as.numeric(levels(fac))

3.b: Ellenőrizd, hogy valóban numeric típusú!
Válasz: is.numeric(num)

10_Hiányzó értékek:

1. Mi NA = NA értéke és miért?

2. Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy egy érték hiányzó (NA)?

3. Milyen típusa lehet az NA értékeknek?

4. Van olyan művelet, amit NA-val elvégezve nem NA értéket kapunk? Miért van ez?

5. Töröld ki az NA értékeket a következő vektorokból:

c(NA, 3, 5, 7, 11, NA, 3)
c(5, 10, 3, NA)
c(NA, NA, NA)
c(8, 9, NA)

6. Imputáld (töltsd fel a hiányzó értékeket) a mediánnal a következő vektorban:

c(3, 9, 10, 5, 7, 8, 10, 2, 4, NA, 6, NA, 4)

7. A következő mátrixnak:
- Távolítsd el az összes olyan sorát, amiben hiányzó értékek találhatóak
- Válaszd ki az összes olyan sorát, amiben szerepelnek NA értékek
mat <- matrix(c(1, 2, NA, 4, 5, 6, NA, 7, 8, 9, NA, 10, 11, NA), nrow = 7)

11_NULL

1. Hozz létre egy listát 3 elemmel, majd töröld a másodikat.
2. Tartalmazhat-e egy vektor NULL értékeket? Miért?
3. Mi a különbség az NA és a NULL között.
4. SQL-ben is találhatók NULL-ok. Mennyiben különböznek az R-ben található NULL-októl?
5. Hogyan tudjuk ellenőrizni hogy egy objektum NULL objektum-e? Ez mikor hasznos?
6. Hozz létre egy data.frame-et 3 oszloppal, majd töröld valamelyiket!

12_Egyéb speciális értékek

1. Milyen egyéb speciális értékeket ismersz R-ben?

13_Kommentek:

1. Milyen céllal hozunk létre kommenteket?
2. Milyen szabványokkal rendelkeznek a kommentek?
Válasz: A kommentelésnek nincsenek konkrét szabályai, inkább csak irányvonalak amely mentén érdemes használni.

14-15_Vektorok létrehozása:

1. Hozz létre üres vektorokat:
  4 elemű character vektort
  10 elemű numeric vektort
  5 elemből álló integer vektort

2. Hozz létre vektorokat a következő értékekkel: (a vektorok nevei legyenek vec_1, vec_2, ...)
- 1, 6, 4, 2, 6, 8
- 1, 2, 3, 4, 5
- 1-től 1000-ig
- 3 tetszőleges szót/mondatot
- 0-tól 1000-ig 50-esével
- 10 db "Hello" és 20 db "Hi"
- a, b, c betűket ismételve 100-szor: a, b, c, a, b, c, ..., a, b, c

16_Vektorok elemeinek kiválasztása:

1. Mi történik, ha:
- a vektor 0-adik elemét választod ki? 
- -1-edik elemét
- olyan elemét (indexét), ami nem létezik?

2. Mi történik, ha egy logikai vektorral adom meg a kiválasztandó elemeket?
- Hogyan befolyásolja az eredményt, ha rövidebb, vagy hosszabb logikai vektort adok meg, mint amiből szeretnék kiválasztani?

3. Válaszd ki az előzőleg készített vektorokból:
- Az első 3 elemet
- Az első és utolsó elemeket
- Utolsó 3 elemet
- 50-edik elemet
- A numeric vektorok közül az összes 5-nél nagyobb értékeket

17_Vektor elemeinek módosítása:

1. Hogyan tudjuk egy vektor bizonyos elemeit módosítani?
2. Tetszőleges numerikus vektorból módosítsd:
- Az első 5 elemet cseréld le 0-ra
- Az utolsó elem legyen NA
- Minden ötödik elemet szorozd meg 2-vel
- Szúrj be egy elemet a vektor elejére, közepére és végére.
- Töröld ki az első 3 elemet

3. Milyen információt ad az str függvény vektorokra?

18_Vektorizált műveletek

1. Számítsd ki a következő műveleteket:

v1 <- c(4, 5, 6)
v2 <- c(1, 2, 3)
v3 <- c(3, 8, 12, 7)
v4 <- c(4, 7, 5, 3, 7, 2)

v1 * v2
v1 + v3
v2 + v3
v3 + v4

2. Mi történik hosszabb/rövidebb vektorok összeadásakor?

3. Miért érdemes R-ben vektorizált műveletekre hagyatkozni?

4. Számítsd ki egy tetszőleges vektor minimumát, maximumát, átlagát, mediánját és szórását. Mi történik ha NA értékeket tartalmaz a vektor?

19_Listák

1. Mikor érdemes listát használni vektor helyett?

2. Hozz létre egy listát, aminek
- Az első eleme character
- 2.ik és 3.ik eleme 1-1 numerikus vektor

20_Lista elemeinek kiválasztása

1. Lehet névvel és név nélkül is létrehozni a listaelemeket. Hogyan tudjuk ezeket elérni?

2. Válassz ki egy lista elemet index-el (az elem sorszámával) 

3. Hozz létre egy listát nevek nélkül, majd utólag adj nevet az elemekhez.

21_Lista elemeinek módosítása

1. Vegyünk egy új listát:

lst <- list(elem1 = 1:5, elem2 = 10:20)

Módosítsd a listát az alábbiak alapján:
- Az elem1-ben található vektor elemeihez adjunk hozzá 1-et
- Az elem2-ben található vektor elemeiből csak a 10 alattiakat tartsuk meg.

22_Mátrixok

1. Mi a különbség a vektor és a mátrix között? Mi a közös bennük?

2. Hozz létre egy mátrixot int_mat néven 1000 elemmel. A mátrix legyen 50x20-as. Oszloponként töltsd fel az értékeket.

3. Hogyan tudjuk ellenőrizni a mátrixot dimenziószámait?

23_Mátrixok kiválasztása és módosítása

1. Válaszd ki az előzőleg készített int_mat mátrixból az első 5 oszlopát.

- Az eredeti értékeket válaszd ki
- Minden értéknek a dupláját válaszd ki
- Az értékeket alakítsd vektorrá és csak azokat tartsd meg, amelyek nagyobbak mint 20

2. Válaszd ki a mátrix első sorának első elemét.
3. Oszd el a mátrix első sorának összegét a második sorának összegével.

4. Melyek a mátrix legkisebb, legnagyobb értékei? Menni az átlag, a módusz és a medián?

24_Mátrixműveletek

1. Mi a különbség a skalárszorzás és a mátrixszorzás között?
2. Mire kell ügyelni mátrixok összeszorzásakor?
3. Lehet-e vektort vektorral szorozni?
4. Szorozd össze az 1, 2, 3, 4 vektort és az 1, 1, 2, 2 vektort úgy, hogy egy 4x4-es mátrix legyen az eredmény.
5. Transzponáld a mátrixot. Mi történik, ha 2-szer transzponálunk egy mátrixot?
6. Készíts 2 db 3 elemű vektort majd fűzd őket össze soronként. Mi történik, ha különböző típusú vektorokat fűzünk össze egy mátrixba?

25-27_data.frame-ek

1. A beépített datasets csomag több R objektumot, köztük data.frame-eket is tartalmaz. Pl. datasets::cars

A cars dataset-et másoljuk le egy saját R objektumba.

- Készítsünk egy új oszlopot dist_per_speed néven, ami a dist / speed értékeket tartalmazza. Pl. első sor: 2 / 4 = 0.5
- Nevezzük át a speed oszlopot speed_mph-ra és hozzunk létre egy új oszlopot speed_kmh néven, ami km/h-ban tartalmazza a sebességet, nem mérföld / órában.
- Ugyanezt megcsinálhatjuk a dist oszlopra is, ami láb (ft) mértékegységet használ. Ezt alakítsük méterre.
- Készítsünk egy új data.frame-et, ami csak az általunk kreált oszlopokat tartalmazza
- Átlagosan hány mekkora a fékezési távolság a data.frame-ben?

28-29_függvények

- Hozz létre egy függvényt absoluteValue néven amely két számot kap bemenetként (x és y), majd visszaadja a két szám különbségének abszolútértékét.
- Hozz létre egy függvényt head_tail néven amely egy vektort kap bemenetként és egy számot (n), majd a vektor első és utolsó n elemét adja vissza vektorként.
Pl.:

> head_tail(1:10, n = 2)
[1] 1 2 9 10

- Hozz létre egy függvényt top_n néven amely egy vektort kap bemenetként és egy számot (n), majd a vektor n db legnagyobb elemét adja vissza vektorként.

> top_n(1:10, n = 2)
[1] 10 9

> top_n(1:5, n = 3)
[1] 5 4 3

- Hozz létre egy függvényt top_bottom néven amely a következő paraméterekkel rendelkezzen:
- x: egy vektort 
- top: logikai vektor, alapértelmezetten legyen igaz. Amennyiben igaz, akkor az n db legnagyobb érték kerüljön visszaadásra, ha hamis, akkor az n db legkisebb.
- n: hány elemet adjon vissza a függvény.

> top_bottom(1:5, top = TRUE, n = 1)
[1] 5

> top_bottom(1:10, top = FALSE, n = 2)
[1] 1 2

Írj egy függvényt closest_to_median néven, amely egy numerikus vektort kap bemenetként és visszadja a mediánhoz legközelebbi értéket/értékeket

> closest_to_median(1:10)
[1] 5 6

> closest_to_median(1:9)
[1] 5

Készíts függvényt longest_char néven ami egy character vektorból a leghosszabbat adja vissza.

Nehezebb feladatok: A következő feladatokhoz szükséges alap nem szerepelt a tananyagban.

Készíts függvényt roman_to_int néven amely egy tetszőleges római számot átalakít arab számmá

> roman_to_int("XIII")
[1] 13

> roman_to_int("MCMLXXIX")
[1] 1979

Készíts egy függvény word_count néven, amely egy tetszőleges character vektorban megszámolja a szavak számát.

> word_count("Britain. The garden of Cymbeline’s palace.)
[1] 6

b) A word_count függvény tartalmazzon egy unique logikai vektor argumentumot, ami igaz érték esetén a többször előforduló szavakat csak egyszer számolja. 

Készíts függvényt character_count néven amely egy character vektor összes eleménél megszámolja, hogy hány karakterből állnak

31_Elágazások

1. Ha egy elágazásban az if ()-ben található feltétel igaz, akkor lefuthat-e az azt követő else if, vagy else ág?
2. Mi a különbség az if és az ifelse között?

32-35_Ciklusok

1. Milyen ciklusokat ismersz?
2. Mikor érdemes for ciklust használni?
3. Milyen ciklust érdemes használni az alábbi esetekben:
- Vektor összes elemére szeretnénk futtatni egy függvényt
- Lista összes elemére szeretnénk futtatni egy függvényt
- Mátrix soraira szeretnénk futtatni egy függvényt
- Mátrix oszlopaira szeretnénk futtatni egy függvényt
- data.frame összes oszlopára szeretnénk futtatni egy függvényt
- Két azonos hosszúságú vektor elemeire szeretnénk futtatni egy függvényt





36_Csomagok

1. Mi a különbség a library és a require függvények között? Mikor melyiket érdemes használni?
2. Mi a különbség a :: és a ::: operátorok között?
3. Mikor nem érdemes betölteni egy csomagot require, vagy library függvénnyel?